Közel 50 fajt számláló nemzetség, amely sok szép örökzölddel gazdagítja kertjeinket. Általában cserjék, de fa termetűre is megnőhetnek a melegebb éghajlaton. Leveleik szórt állásúak, ép szélűek, gyakran kopaszok, fényesek, merevek, máskor fonákukon vastagon nemezesek. Virágzásuk kevésbé jelentős, apró fehér virágaik gyakran a lomb közé rejtve nyílnak, alig feltűnőek. Tovább...
Voltak és vannak is! Voltak a harmadkor szubtrópusias időszakaiban immár 70 évmillió óta biztosan, sőt annak előtte, a kréta korszakban is (Jurányi hemiflabellata). A harmadkori pálmák Európában már az összes északibb nemzetséget magukba foglalhatták, emellett jó néhány szubtrópusi-trópusi fajt is. Tovább...
A legnagyobb múltú és a legsokoldalúbban hasznosítható pálmák a trópusokon nőnek. A több ezer faj közül a halfarkú és liánpálmák törzse bambusz módon használható építőanyagnak, a nagy levelű halfarkú pálma (Caryota), a Sabal és Thrinax pálmák levelét tetőfedésre használják. Tovább...
Az ősvilági üstökös páfrányfák hangulatát keltő pálmák valóban tájkép-meghatározó növények. Épp idegenségük az, ami oly vonzóvá, egzotikussá teszi őket, különösen az alacsony növényzettál uralt mediterrán kertekben és parkokban, vagy a sivatagi tájban, ahol alig érthető meg az a hatalmas életerő, amivel nagy koronájukat kibontják a sok apró levelű, a nap hevében szikkadt cserje és apró levelű alacsony fák között. Tovább...
Ha nincs ló, jó a szamár is... mondhatnánk egy kis humorral. Elment a daruskocsi, és egy fát elfeledtünk megemelni és kényelmesen átültetni. Hívtuk, de már nem ért rá. Ha már így alakult, akkor legyen egy kis erőpróba, visszatérés a régi idők klasszikus módszereihez. A hat méter magas, nehéz, hagyományos földlabdájú cédrus átültetése nem könnyű: nem csak a föld igen nehéz, hanem maga a törzses növény is. Tovább...
Ezek a fák az utolsók abból az ötszáz libanoni cédrusból, amelyet 1985-ben kaptunk a török Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti osztálytól. Felét nyomban egy faiskolának adtuk további terjesztésre, másik részét családunk nevelte pilisszentiváni telkén. 1999-ben kerültek Budakeszire az alapítványunkhoz, innen a Fővárosi Kertészeti Vállalat kapott a fából (pár ebből a Gellért hegy déli oldalán nő az alsó játszótér felett, és a „korsós táblában”). Tovább...
