A téli álomból lassan felébredő kertek egyik legcsodálatosabb növénye, az illatos tündérfa (Chimonanthus praecox). Ez a 3-4 méterre megnövő lombhullató cserje, természetben kis fa (<13m), Kína mérsékelt területeiről származik, a nemzetség a görög cheimon, tél és anthos, virág szavakból ered.
A híres "Wollemi fenyőt" (sárkányfenyőt) is fenyegette a tűz Ausztráliában.
Pár órára - egy napra - az első decemberi hétfőn gyönyörű hóruhába öltözött a természeti táj. A budakeszi herbárium élő gyűjteményében készült képekkel köszöntjük a telet.
Először a leanderrel még gyerekkoromban, anyai nagymamám házánál találkoztam, az ottani tövek egy keleti fekvésű, üvegezett, fűtetlen folyosón teleltek, ahonnan nyárra kikerültek a kertbe. Időnként egy-egy zordabb tél esetén, a telelőhelyükön a hőmérséklet 0°C alá is mehetett, de azt gond nélkül viselték. Ezen a helyen egészségesen teleltek át, nem tetvesedtek, atkásodtak a tél folyamán, mert a kártevőik sem voltak aktívak, nem hajtottak a tövek a gyér fényben, hanem pihentek!
A hazai őshonos fenyők kis száma és hazánknak a fenyők igényétől eltérő klimatikus adottságai szükségessé teszik, hogy az erdészet és kertkultúra céljaira külföldi fajokat honosítsunk meg. E honosítások során elsősorban észak-amerikai és kinai-japán fajok kerültek nagy számban dendrológiai gyűjteményeinkbe.
A hatalmas nemzetség nem bővelkedik éppen fagytűrő örökzöldekben. Nagy többségük lágy szárú, amelyek közül néhány hazánkban is őshonos.
Európában az egyetlen őshonos lombhullató fenyő. Elsősorban az Alpokban és a Kárpátokban él, de hazánkban, a Dunántúl nyugati szélén is itt-ott megtalálható.
Szinte friss hír, hogy Tajvan déli részén egy kis erdőfoltnyi óriásfára bukkantak a helyi erdészek. Ismert, hogy főként a japán megszállás (1895-1945) alatt a híres tajvani szavára álciprus évezredes fáit – a többi tajvani „óriásfával” egyetemben – évtizedeken át szinte korlátozás nélkül vágták.
Brazília és Uruguay az igazi hazája, de Új-Zéland a legnagyobb termesztője ennek az egyre ismertebbé váló finom gyümölcsnek.
Jó időben, jó emberek, jó munka, jó hangulat… Így is össze lehetne foglalni e kellemes nap eredményét. Egy kis tereprendezésre, mulcs hordásra, gallyazásra, gyomlálásra hívtuk az önkénteseket.
