Klímatudatosság és fenntartható Élet

•    A jelenlegi fejlődés a fogyasztás miatt nem fenntartható.
•    Káros anyag kibocsátások, hulladék minimalizálása, 21. századi hulladékgazdálkodás.
•    A fák és zöld területek karbantartása és megóvása a felnövekvő és a jövő generációjának.
•    Fő lakossági energiaigények, így a villamos energia és a hőenergia optimalizálása.

Rohanó világunk és életmódunk célkitűzései között első helyen szerepel a profit és annak maximalizálása. Ezzel a tevékenységgel a civilizációnk a pusztulásához, de mindenképpen a hanyatlásához igyekszik. A fenntartható fejlődésről mindenki hallott már, de személy szerint nem hallottam még olyan konferenciáról vagy szemléletmódról, ahol a fenntartható életet jelölték volna meg fő kérdéskörként. Az emberiség jövője, élete attól függ, hogy mennyire tudunk alkalmazkodni környezetünk viszontagságaihoz.

Itt álljunk meg egy pillanatra, és vegyük szemügyre, hogy mit értünk eddig el:

Nézzük meg az okostelefonokat, kétség kívül hatalmas technikai vívmányok. Már mindenkinek elérhető, és legalább egy darab mindenkinek van. De az emberi kapcsolatok rovására megy, már a társadalmi építőelem legkisebb alkotórészében is jelen van, a családban. Mindent meg akarunk örökíteni fotóval vagy videóval, hogy megmutathassuk másoknak, de ezzel az adott pillanatot nem tudjunk 100%-ban megélni. Minden digitális információközlés, beleértve a videó riportokat is, személytelennek tűnhet, hiszen nem kifejezetten a hallgató egyén személyéhez van formálva.

Ezért ezen közlések helyett mondjuk el szavakban, legyenek élménybeszámolók vagy konferenciák, ahol személyesen jelenik meg a mesélő, és az ő általa megélt/átélt tapasztalatai és élményei. Ezzel a szemléletmóddal hasonlóan a mai előadáshoz, a közvetlen információ átadással sokkal nagyobb eredményeket érhetünk el.

A különböző szakszavak hangoztatásával a mikroközösségi tudástár nem növelhető. Ennek ellenére nem lehet megkerülni, de magyarázatot kell adni arra, mi miért van. A hírekben hallható környezeti katasztrófák sorozatát már nem lehet nyomon követni, csak azt érzékeljük, hogy nagyon súlyos a helyzet. Klímakonferenciák, víz világnap, sivatagosodás, globális felmelegedés hangoztatásával soha nem születik olyan célratörő megoldási javaslat, amivel az emberiség által okozott károkat meg lehetne szüntetni. Természetesen nem csak az emberiség fejlődése a felelős a jelenleg tapasztalt szélsőséges környezeti viszontagságokért, de jelentős mértékben hozzájárult élőhelyünk tönkretételéhez.

Az emberiség elfelejtette, hogy a fejlődés és az egyensúly kéz a kézben jár, ezért fontos behúzni a féket a gazdaság álnév alatt futó profittermelési eljárásoknál.
 
Közvetett lakossági energiaigény csökkentése

A lakossági energiatudatos szemlélet nem kizárólag a közvetlenül mérhető energiafelhasználások optimalizálásával oldható meg. Az életvitelünk által támasztott igények megteremtéséhez számtalan más energiaforrást használunk, amelyek területein további közvetett energiamegtakarítás érhető el.

Földünk megóvása érdekében az életvitelünkből származó hulladéktermelésünket is csökkenteni lehetséges. A megvásárolni kívánt termékek esetében igyekezzünk olyanokat választani, amelyek csomagolását újra lehet hasznosítani. A hulladékokat szelektíven kell gyűjteni, ezáltal nem csak a vegyes hulladék mennyiségét csökkenthetjük, hanem a vegyes hulladék környezetterhelését, és annak feldolgozási energiáját is. Ezzel kistérségi vagy megyei szinten is a szemétégetők által a levegőbe juttatott káros anyagok visszaszorításában is aktívan részt vehetünk.

A komposztálható hulladékok esetében célszerű saját készítésű komposztáló ládát vagy gödröt készíteni, ezáltal a szerves hulladékok nagy részét saját kertünkben hasznosíthatjuk.

A ’90-es évektől már tapasztalhattuk a lakossági élelmiszer fogyasztás kiszolgálására létrehozott nagyvállalatok megjelenését (Alfa, C+C, Délker, Metro, stb.), ezek elsősorban a fővárosban jelentek meg. Mai viszonylatban viszont már a vidéki területeken is roskadozó polcokkal várják a vásárlókat a különböző áruházláncok. Számtalan embertől hallottam, hogy „bezzeg az én időmben milyen finom ízű volt ez a gyümölcs vagy zöldség, vagy a hús”. Életünk alapvető fenntartását sajnálatos módon elfelejtettük, ezáltal a kertes házakban a kertművelés lassan csak a gyep nyírására korlátozódik. Saját környezetemben is tapasztaltam, hogy egy kis községben a főként pázsitot „művelő” kertek tulajdonosai évente többször is gyomirtóval kezelik a területüket. Ezzel az a probléma, hogy a természetes növényi sokszínűséget olyan vegyszerekkel szüntetik meg, amelyek később a vízkészletekbe szivárognak, megmérgezve ezzel a teljes élővilágot, beleértve a lakosságot is. MÉHECSKE CICKAFARK, gyógynövények, ehető „gyomok”.

Az otthonunk vagy térségük klímavédelmét ezáltal úgy tudjuk megóvni, hogy aki kerttel rendelkezik, ne csak a pázsitot „műveljen”. Számos nemzetközi kutatás bebizonyította, hogy a pázsit műveléséhez jóval több vízre van szükség, mint egy vegyes növényzetű réthez. Ezért a gyep vagy pázsit kiszorításával a vízgazdálkodás területén is hatalmas eredményeket érhetünk el. A faültetés ne kizárólag a parkokban történjen, hanem a települések parlagon hagyott, vagy nem megművelhető területein is, ugyanakkor a saját kertünkben is ültessünk őshonos fákat, bokrokat.

Az emelkedő évi középhőmérséklet és a nyári egyre extrémebb hőség visszaszorításában mi is részt tudunk venni. A zöld felületek növelésével a talaj víztartó képessége is növekszik, ezáltal a napsugárzás intenzitásától függően a kipárolgás is. Alapvető fizikai törvény, hogy a párolgás hőt von el. A zöld felületek növelésénél viszont nem szabad síkban gondolkodni, hiszen egy adott területre vetítve a pázsit csak töredék zöld felületet képes adni szemben egy lombos fafajtával. A faültetéssel az adott hely klímáját/hőérzetét is befolyásolni tudjuk, úgynevezett mikroklímát alakíthatunk ki. Ezzel a megoldással lényegében ki lehetne küszöbölni a klímaberendezések egyre nagyobb térnyerését, ami további jelentős energiafogyasztástól kímélné meg a végfelhasználót, amivel a klímaváltozás negatív hatásai is csökkenthetők.
 
Az Önkormányzatok által kiadott rendeletekben olvasható, hogy mindenki kötelessége a saját területének karbantartása, és annak külső határain lévő zöld közterületi sáv gondozása. Itt is fontos megjegyezni: nem szabad túlzott mértékben gyepet művelni, mert a levágott gyep sokkal hamarabb kiszárad, vagy kiég a nyári meleg napsütéstől. A túlzott nyírással a rét jellegű területek már nem fogják tudni megtartani a nedvességet, ezáltal a folyamatos kipárolgás megszűnik, aminek következtében nem lesz hőelvonó képessége a növényeknek, ezáltal a talajnak. Ennek további káros hatásai, hogy az addig magas fűvel tarkított rétekben otthont lelő élővilág is elpusztul, vagy más helyre kényszerül elvándorolni.

Saját kertünkben és területeinken merjünk zöldségeskertet művelni, gyümölcsfákat, egyéb őshonos fafajtákat ültetni, hogy a jövő generációjának is elérhető legyen a saját területén az ízletes zöldség és gyümölcs. Merjünk haszonállatot tartani, ki-ki a saját képességeinek megfelelően. Térjünk vissza a szabadba, és engedjük, hogy ismét a Természet legyen a vezetőnk.

A túlzott iparosodásnak és közlekedésnek is van egy rendkívül káros, klímára gyakorolt mechanizmusa. Itt nem a kipufogógázok környezetszennyezése az elsődleges, hanem a rengeteg sík felületnek a hatása a lényeges. Nyáron ezek a sík felületek 80°C körüli hőmérsékletre is felmelegedhetnek, és egyben hőtároló képességük is többszöröse a természetes anyagokhoz képest. Ezáltal nem csak nappal, de még éjszakába nyúlóan is bőven sugározza a forróságot. A meleg levegő fizikai tulajdonságai alapján ezekről a felületekről és területekről a felszálló légáramlás szinte folyamatos lesz, ami a várva várt felhőket is még magasabbra taszítja, ezáltal a csapadékmentes lesz az a környezet. Elegendő, ha 10-20 évre visszatekintünk és megfigyelhetjük a csapadékmennyiség drasztikus csökkenését, vagy tapasztalhatjuk az egyre erőteljesebb viharokat, felhőszakadásokat.

Szerző: Soós Károly Csaba, okl. energ. gépészmérnök
Lektor: Soós Katalin, okl. építészmérnök

Kapcsolódó cikk:
KEHOP-5.4.1-16 pályázati támogatást kaptunk
Megújuló energiaforrások ismertetése