A Budakeszi Herbárium Dendrológiai Tanösvénye

A Budakeszi Herbárium és Dendrológiai Tanösvény taxonómiai gyűjteményének létrehozója, fejlesztője és kezelője a Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány. A tanösvényi földterület a Magyar Állam tulajdona, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészet felügyeletében.

A Dendrológiai Tanösvény környezete
A Budakeszi Herbárium Dendrológiai Tanösvénye a Budai Tájvédelmi Körzet déli határán, a régi Telki főút (az országos “0 km”-től számított) 13–14 km-es szakasza között, 2,14 hektáron fekszik. Területéhez közvetlenül még egy fenyő változatossági fajtabemutató (0,12 ha) és egy szaporító részleg (0,13 ha) tartozik; kissé távolabb – 500 méterrel délebbre – található az Alapítvány hidegvölgyi génfenntartó ültetvénye (0,33 ha). A területet a Tájvédelmi Körzet déli határától a régi és az új Telki út között húzódó 20–70 m között változó szélességű cseres-tölgyes erdő választja el. A Tanösvény környezetében a dombok 450 m körüli magasságúak, de viszonylag közel van (3,7 km) a Budai-hegység legmagasabb pontja, az 559 m magas Nagy-Kopasz. A hegyek alapkőzete triász mészkő/dolomit és oligocén homokkő.

A tanösvény területét délies kitettségű lejtőlábi agyag és átrétegezett lösz alkotja. A környéken valamikor pompás (klimazonális) cseresek, a völgyekben és északias lejtőkön extra/intra-zonális bükk-elegyes gyertyános-tölgyesek nőttek; ezekből mára kevés maradt. Tanösvényünk közvetlen közelében az erdők többségét az 1998 és 2010 közötti vágások megfosztották az esztétikai erdőképtől, helyettük fiatalos magonc-erdők fejlődtek, illetve fejlődnek. Sajnos ebbe a levágott erdőterületbe esik a festői fekvésű Szarvas-völgy („Szarvas-árok”), ahol két évtizeddel ezelőtt még látványos bükk-elegyes gyertyános nőtt. Szerencsére a levágott cseresek és bükk-elegyes gyertyánosok fölötti száraz tölgyesek (Orno-Quercetum) a legeltetés felhagyása óta jobbára érintetlenek maradtak – s épp így a homokkövön kialakult savanyú tölgyesek (Luzulo-Quercetum) egy-egy kis foltja is, pl. a Kissziklán és környékén.

A természetes növényzet
A természetes növényzet viszonylag zavartalan képe tanösvényünktől légvonalban 600 m-re (ösvényen 1,2 km-re), illetve 1400 méterre (2,4 km) már bemutatható. Karbonátos kőzeten molyhos-tölgyes szálerdők (Orno-Quercetum) fejlődtek ki, és foltjaik között természeteshez közeli sziklarétek („sztyeprétek”) alakultak ki. Szilikátos alapkőzeten, sziklakibukkanások közelében bokorerdő képű mészkerülő “savanyú tölgyesek” (Genisto pilosae-Quercetum) keskeny sávjai még hasonlítanak a karbonátos kőzetek bokorerdeire (Fraxinus ornus, Quercus pubescens, Cornus mas bokorfák és Sorbus aria–S. semiincisa), de Genisto-pilosae Quercetum, Quercus petraea alatti mohaágyban (dominánsan Dicranum-Polytrichum gyepekben) a Genista pilosa törpecserjés virul; olyan jellegzetes acidofil növényei nőnek itt, mint a Viscaria vulgaris, Luzula campestre, Silene nutans, Veronica officinalis, Luzula campestris, Melampyrum pratense, Hieracium piloselloides).

Teljesen más a kép a dolomit-lejtőkön, ahol az uralkodó (domináns) Quercus pubescens-Fraxinus ornus-Cornus mas formálta bokererdő foltok között Chrysopogono-Caricetum humilis, Stipetum stenophyllae-Festucetum, a Nagysziklán pedig Seselio leucospermi-Festucetum pallentis társulás alakult ki. A Nagysziklával szembeni Chrysopogono-Caricetum humilis sziklarétek néhány jellemző (domináns és gyakori) pázsitfű faja a Carex humilis, Chrysopogon gryllus, Melica ciliata, Stipa capillata, S. pulcherrima, Festuca sulcata, F. pallens. A virágdíszes flóra április elején a leggazdagabb, de egész évben virágzik valami. Tavaszi színei az Adonis vernalis, Helianthemum ovatum, H. canescens, Globularia aphyllanthes, Hyppocrepis comosa, Iris pumila, Potentilla arenaria, P. grandiflora, Pulsatilla nigricans, Vinca herbacea.

Követi az Astragalus austriacus, Lactuca perennis, Orchis purpurascens, O. tridentata, O. morio, Scorzonera austriaca, Scorzonera canescens, Campanula sibirica, Centaurea sadleriana, Thesium linophyllon; nyár végi színeiben dominál az Aster linosyris. A bokorerdők alatt zárt Oryzopsis/Piptaterum/virescens gyepekben tömeges a Dictamnus albus, Chrysanthemum corymbosum, helyenként nyílik az Iris variegata és a Limodorum abortivum is. A Nagyszikla meredek sasbércén olyan jellemző dolomit- s mészkő-elemek is jelen vannak, mint a Seseli leucospermum, a Draba lasiocarpa, és a Paronychia cephalotes. Általában megállapítható, hogy dendrológiai tanösvényünktől 15–30 perces sétán belül a Magyarország középhegységére jellemző növényzetről alig felbecsülhető értékű, látványos képet kaphatunk, illetve példaértékű állományokat, társulásokat mutathatunk be. Említendő természeti csoda a „Sisakvirág tanösvénytől” kicsit jobbra elrejtve húzódó sziklabükkös, amely országosan is egyedülálló szépségű, és sajátos körülmények között alakult ki.

Budakeszi (erdészeti) Arborétum, Nádastó, védett mamutfenyők
A Budakeszi (erdészeti) Arborétum tanösvényünktől 700 m-re fekszik. A Galambos Gáspár erdőmérnök tervei alapjan eredetileg 40 ha-ra tervezett arborétum betelepített területe 26 ha. Az 1970-es kiadású, 1200 taxonos listából ma 120 fás faj látható.A herbáriumi  ültetvénytől 1600 méterre keletre fekszik a természetes hatású fűzligetekkel (Salixalba, S. fragilis, S. caprea) övezett Nádas-tó, amely utoljára 2010-es, esős év után 2011 telén-tavaszán töltődött fel újra vízzel. Tanösvényünktől 2150 m-re, festői belső úton megközelíthető turista útvonalon (mely a Mária út része is), a Budakeszi / Darány határában fekvő Mamutfenyő Domb, amelyen két nagy termetű, 36 m magas, 4,36 illetve 4,13 m mellmagassági (illetve 7,1 és 5,78 m alapkörméretű) hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) látható. A mamutfenyőket 2009 és 2012 között a helyi természetkedvelőkkel együttműködésben és támogatásával alapítványunk további fákkal egészítette ki, majd  – történeti kapcsolatot adva a kis állománynak, a fák számát az 1956-os forradalom 56. évfordulójára, 2012. okt. 23-án 23 fára egészítette ki.

Fotó: Dr. Debreczy Zsolt - Dr. Rácz István

Kapcsolódó cikkek:
A Dendrológiai Tanösvény élő gyűjteményének története
Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány szakmai munkájának alapja a Budakeszi Herbárium
Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány Budakeszi Herbárium kutatóbázis, gyűjtemény és tanösvény