Magazin

Gyantástűjű szálkásfenyő (Pinus aristata)

Szenzációt keltő hír volt 1954-ben, hogy a Nevada és Kalifornia határvidékén elterülő Fehér-hegységben (White Mts.) négyezer évnél is idősebb fákra, a Pinus aristata matuzsálemi korú példányaira bukkantak. Meglepő, hogy e fák alig érik el a 9-10 méteres magasságot, törzsátmérőjük viszont meghaladta a 4 métert! Tovább...


Pálmák 4.

Az ősvilági üstökös páfrányfák hangulatát keltő pálmák valóban tájkép-meghatározó növények. Épp idegenségük az, ami oly vonzóvá, egzotikussá teszi őket, különösen az alacsony növényzettál uralt mediterrán kertekben és parkokban, vagy a sivatagi tájban, ahol alig érthető meg az a hatalmas életerő, amivel nagy koronájukat kibontják a sok apró levelű, a nap hevében szikkadt cserje és apró levelű alacsony fák között. Tovább...


Pálmák 3.

A pálmák ősi sajátossága az egyetlen csavarvonalas elágazású (levélgerinc-állású) hajtás, amelyen a fajok többségénél az elágazás nélküli törzsön jelennek meg a nagy összetett levelek, egy-két villásan elágazó törzsű fajtól (mint amilyen a tébai pálma, a Hyphaene thebaica) eltekintve. Tovább...


Miért épp a télálló kaktuszokról?

A kaktuszok napjaink sikernövényei! Igénytelenek, helyigényük sem nagy, s változatosságuk alakban, színben alig ismer határokat. Ezt már csak kiegészítheti a pompás virágzás, ami­kor az apró csillagok vagy az óriás tölcsérek szinte beborít­ják a növényeket.  Tovább...


Virágszerző világjárók 3.

Divat volt - s illő is - szakemberekkel megtoldani az expedíciókat, s így rendszerint helyet kapott bennük egy-egy orvos- vagy kertész-botanikus is. XV. Lajos Antoine de Bougainville-t küldte világ körüli útra. Commerson, az expedíció botanikusa egy, a falakat valósággal lilára festő növényt fedezett fel Rio de Janeiro táján. Tovább...


Pálmák 2.

Bár a modern rendszertani szemléletben a pálmafélék mint egyszikű és redukált virágszerkezetű fajok a fejlődéstörténeti törzsfa csúcsára kerültek, s általában fiatal kialakulásúnak, „levezetett'”-nek tekintik a bélyegek egész sorát, aligha lehet kétségünk afelől, hogy a pálmák a növényvilág igen ősi csoportjai. Tovább...


Mióta télállók a kaktuszok?

A fagytűrés a növényre jellemző, genetikailag öröklődő élet­tani sajátosság, amely nem vagy csak egészen kis mértékben befolyásolható új környezettel, „fokozatos szoktatással”. Ahhoz, hogy egy fagyérzékeny növénycsoportból fagytűrő faj váljon ki, mai tudásunk szerint vegetációtörténeti időlépték szükséges; évmilliók fokozatos klímahatása. Tovább...


Virágszerző világjárók 2.

A XVII. század elejétől új divat, a tájképi kert hódított Európában. A „viráglázak kora” következett, amikor egy-egy újdonságért; tulipánért, jácintért vagy liliomért vagyonok cseréltek gazdát. Nem termett sok faj, de szinte egymást érték az újabb és újabb fajták. Majd a narancsházak mellett felépültek az első virágházak, hogy befogadják az új távol-keleti vagy amerikai jövevényeket. Tovább...


Himalájai selyemfenyő (Pinus wallichiana)

A Himalája hatalmas, trópusból a szubtrópusba és onnan az alpesi hóhatárig vezető hegylánca az északi vonulatok száraz területeiről eltekintve az örök pára, a meg-megismétlődő kiadós esők területe, ahol 2-4 ezer méter között 4-6 ezer mm eső hullik évente. A növényzet buján növekedik, és a leveleket, a fenyőtűket az eső, a lecsapódó pára gyöngyszemei húzzák lefelé. Tovább...


Pálmák 1.

Néhány éve új pálmafajt fedeztek fel Egyiptomban, a Núbiai-sivatag egy parányi, lakatlan oázisában, a végtelen kősivatag rejtett kis zugában, 220 km-re onnan, ahol a betonfalak közé szorított Nílus zúdul a mélybe Asszuánnál. Egyiptomból csak két, ma is élő pálmafajt ismertek eddig: a datolyapálmát és az elágazó törzsű, legyező típusú levelű tébai pálmát (Hyphaene thebaica). Tovább...


Oldalak